A Herman Miller szék kilenc arca

A Herman Miller kínálatában nem egyetlen szabvány munkaszék létezik, hanem több, jellegében eltérő konstrukció, amelyek más testalkathoz, más munkastílushoz és más költségkerethez illenek. Ez a cikk sorra veszi az Aeron, az Asari, a Cosm, az Embody, a Lino, a Mirra2, a Sayl Medley, a Setu és a Verus legfontosabb jellemzőit, és megmutatja, miben térnek el egymástól ergonómiai és felhasználási tekintetben.

A megfelelő Herman Miller szék kiválasztásának fő kérdése, hogy mire van szükség egy adott munkakörnyezetben: állandó testhelyzetváltásra, masszív támogatásra vagy egyszerű, megbízható napi használatra.

Egy irodai szék esetében a testalkat, a napi mozgásmennyiség és a munkakör mind más igényt szül. A Herman Miller ezt a sokféleséget nem egyetlen univerzális megoldással kezeli, hanem több önálló székcsaláddal, amelyek eltérő ergonómiai elvre épülnek. Van köztük olyan, amelyet orvosokkal és biomechanikai szakemberekkel közösen fejlesztettek ki, és van olyan is, amelynek szerkezete hagyományos állítókarok nélkül is automatikusan reagál a testmozgásra.

Herman Miller szék típusok: Miben különböznek egymástól?

A Herman Miller szék család két legismertebb tagja, az Aeron és az Embody, az ergonómia orvosi megközelítését képviseli. Az Aeron 1994 óta van jelen a piacon, három testmagasság-kategóriában készül, és légáteresztő hálószerkezete miatt vált a tervezői irodabútorok egyik legtöbbet hivatkozott referenciapontjává. Az Embody fejlesztésébe fizioterapeutákat és biomechanikai szakértőket vontak be, háttámlája apró, egymástól függetlenül mozgó elemekből áll, amelyek követik a gerinc mozgását ülés közben, és ezzel a vérkeringést is támogatják hosszabb ülőmunka esetén.

A Cosm és a Mirra2 más elvre épülnek, ezeknél nincs szükség hagyományos állítókarokra a döntés beállításához. A Cosm háttámlája a test súlyához és mozgásához igazodva automatikusan követi a testhelyzet változását, a Mirra2 pedig rugalmas, lépcsőzetes felépítésű háttal támogatja az apró mozdulatokat. Ez a megoldás olyan munkakörnyezetben különösen hasznos, ahol a szék gyakran vált felhasználót, mert nem igényel egyedi, bonyolult beállítást minden alkalommal.

A Sayl Medley és a Setu formavilága a design felől közelíti meg az ergonómiát. A Sayl Medley háttámlája a San Franciscó-i Golden Gate híd feszített kábelszerkezetéből merített ihletet, könnyed megjelenése mellett rugalmas, testhez igazodó tartást ad. A Setu egyáltalán nem használ állítókarokat, egyetlen rugalmas hevederháttal alkalmazkodik automatikusan, ezért gyakran választják tárgyalótermekbe vagy vendégszékként, ahol a gyors, beavatkozás nélküli használat számít.

Az Asari, a Lino és a Verus a márka elérhetőbb árfekvésű tagjai, amelyek ugyanazt az ergonómiai gondolkodást hordozzák egyszerűbb formában. Az Asari teljes mozgástartományt biztosít, jelentős részben újrahasznosított anyagokból készült szerkezettel, a Lino könnyű, légáteresztő felépítésével hibrid munkarendhez illik jól, a Verus pedig egyszerű, kézzel állítható mechanizmusával nagyobb létszámú csapatok, több munkaállomás egységes berendezésére alkalmas.

Milyen szempontok alapján érdemes választani a modellek közül?

A döntést három tényező szokta meghatározni: a napi ülve töltött óraszám, a testmagasság és testsúly tartománya, valamint az, hogy egy vagy több személy használja majd a széket.

Egy nyolc-tíz órán át ülőmunkát végző, magasabb testalkatú felhasználónak más beállítási tartományra van szüksége, mint egy gyakran mozgó, alacsonyabb kollégának. Egy megosztott tárgyalóterem esetén ezzel szemben az automatikus alkalmazkodás és a gyors használhatóság többet számít, mint a részletes, egyéni finomhangolás.

A modellek közötti választás végső soron nem márkahűségről szól, hanem arról, mennyire ismerjük a saját testünk igényeit egy nyolc-tíz órás munkanap alatt. Az ergonómia nem statikus állapot, hanem folyamatos alkalmazkodás a testhelyzet, a napszak és a feladat változásához, és pontosan ez az a szempont, amely a Herman Miller modelljeit egymástól is megkülönbözteti.