Sokan a fizika órán hallanak először a villanymotor fogalmáról, viszont mint sok mindenre a középiskolában, arra sincs idő, hogy ezt részletesebben megvizsgálják a gyerekek, megnézzék, megtapogassák, megértsék. Pedig a villanymotorok nem bonyolult szerkezetek, ennek ellenére a mai modern technológia alapját képzik.
A villanymotor olyan villamos gép, amely az elektromágneses indukció elvén az elektromos áram energiáját mechanikus energiává, általában forgó mozgássá alakítja. Szerkezete kvázi egyszerű, van a szerkezet belsejében egy forgórész, egy állórész, szénkefék és egy kummlátor. Alapszabály, hogy ha egy mágneses térben elhelyezett tekercsbe elektromos áramot vezetnek a benne kialakuló mágneses mező kölcsönhatásba lép az állandó mágnesek közötti mágneses mezővel és elfordítja a tekercset (a motor forgórészét).
Ezen elv alapján működik egy villanymotor, és felhasználása meglehetősen sokszínű. A közlekedéstől (földi-, légi-, vízi-), a különböző ipari területeken át mindenféle platformon előfordulnak. Egészen konkrétan ilyen motor van a villamosokban, a trolibuszokban, a villanymozdonyokban, az újtípusú hibrid autókban a belső égésű motorok mellett, helyet kapnak, mint indítómotor minden személy- és tehergépkocsiban, autóbuszban, minden olyan járműben, amit akkumulátor hajt meg árammal. Többféle típus is létezik: mondjuk egyenáramú motorok vannak egyes háztartási gépekben, mint a mixerekben, villanyborotvákban, mosogépekben, kávédarálókban, porszívókban.