A globális kávéipar több mint 100 milliárd dollár bevételt termel, miközben a világ lakossága évente több mint 500 milliárd csészét fogyaszt. Ennek a hatalmas globális iparágnak köszönhetően azonban a kávé, amelyet ma iszunk, rendkívül sérülékeny. A világon megtalálható 124 kávénövényből csak kettőt használnak kereskedelmi kávé előállítására, ennek az az oka, hogy a kávénövények többsége egyszerűen nem ízlik. A kávéipart minden oldalról növekvő fenyegetések érintik – a növényi kártevők és betegségek, valamint a rossz gazdálkodási gyakorlatok, amelyeket az éghajlatváltozás súlyosbít.
Kávé és klímaváltozás
A két felhasznált kávénövény, az arabica és a robusta növekedéséhez sajátos környezeti feltételekre van szükség. A világ kávétermesztésre alkalmas földterületeinek több mint felét az a veszély fenyegeti, hogy 2050-re az éghajlatváltozás miatt elveszik vagy elpusztul. Latin-Amerika a kávétermelés egyik melegágya, a globális kereskedelmi kereslet nagyjából 60%-át állítja elő. A Climatic Change című folyóirat 2014-es tanulmányából származó adatok azt sugallják, hogy Latin-Amerikában a klímaváltozás okozta környezetromlás és veszteségek akár 88%-ot is elérhetnek. Ez csak egy példa arra, hogy a két termesztett fajnak fennáll a veszélye, hogy teljesen eltűnnek a vadonban, és jelentős hatást gyakorolnak az iparra.
Fenyegetve a kávétermelés
A H.vastatrix a mai kávéipar egyik közvetlenebb veszélye. A gomba a leveleken lévő sztómanyílásokon keresztül jut be a kávénövénybe, amely aztán elvezeti és felveszi a tápanyagokat – lényegében éhezteti a gazdanövényt. A fertőzés gyakori tünetei a sárga vagy vörös levélfoltok, a hervadás, a termés korai lehullása és súlyos esetekben a halál. Sok kutató egyetért abban, hogy a kávétermelés számos válsággal néz szembe, néhányan azonban azzal érvelnek, hogy az éghajlatváltozásra való összpontosítás, valamint a növényi kártevők és betegségek ebből eredő terjedése beárnyékolja a valódi problémákat és megoldásokat. Az egyik ilyen kérdés a kávé előállításának módja és az alkalmazott gazdálkodási gyakorlat.
Gazdálkodási módszerek
Az olyan egyszerű adaptív gazdálkodási módszereket, mint az agroerdészet, olyan megfelelő mérséklő intézkedésekként azonosították, amelyek csökkenthetik az éghajlatváltozás okozta veszélyeket és veszteségeket. Az ökológiailag változatosabb, a természetes erdőket utánzó gazdálkodási rendszerek előmozdításával a gazdálkodók a környezeti előnyökkel párhuzamosan magas terméshozamot érhetnek el. Például az indiai kistermelők több mint 100 fajta fát használtak kávéfarmáikban, amelyek változatos lombkoronatakarót képeztek, amely árnyékolta a kávénövényeket, és élőhelyet biztosított a madaraknak és más állatoknak, valamint táplálékot és gyógynövényeket a helyi közösség számára.