A gyorsan növekvő eukaliptuszfa segítségével Brazília megalkotta első szén-semleges marhahúst.
A teheneknek nem ismeretlen a metán. Amikor egy tehén a mindennapjait éli, a legelőn vagy a fa árnyékában rágva az eledelét, jellemzően évente 70-120 kg (150-260lb) metánt bocsát ki. Ez a metán erős üvegházhatású gáz, amely sokszor hatékonyabban csapja le a hőt a légkörben, mint a CO2.
A klímamelegítő kibocsátások csökkentése érdekében a növényi étrendre való áttérés hatékony megoldásnak bizonyult, és különösen a marhahús fogyasztásának csökkentése, mivel az magas szén-dioxid-tartalmú hús. De az emberi étvágy a marhahús iránt évtizedek óta folyamatosan növekszik: ma évente mintegy 72 millió tonna marhahúst termelnek. Ez körülbelül 12,5-szerese a gízai piramis tömegének.
A marhahús fenntarthatóbbá tételére nagy ösztönző ország Brazília, a világ legnagyobb marhahús-exportőre, amely a világ exportjának csaknem 20% -át adja. Az állami tulajdonú Brazil Agrárkutatási Vállalat (Embrapa) kutatói arra keresték a megoldást, hogy miként lehetne ellensúlyozni az ország hatalmas szarvasmarha-állományából származó kibocsátásokat. Az amazoniai szarvasmarha-tenyésztés erdővesztesége a világ üvegházhatású gázainak mintegy 6% -át bocsátja ki.
Brazília ösztönzését a marhahús-iparának megtisztítására nemcsak a szén-dioxid-kibocsátás motiválta. Az országban található a világ kereskedelmi célú trópusi erdőirtásának egyharmada is. Az erdőirtott területek egyik fő kereskedelmi felhasználása a szarvasmarha tenyésztés. Világszerte évente 2,11 millió hektár erdőt veszítenek a tehenek legeltetése érdekében. Eközben az erdő pusztulása megsemmisíti a biológiai sokféleséget, és növeli annak kockázatát, hogy új betegségek fertőzzék az embereket.
Az Embrapa szén-dioxid-semleges marhahúsa magában foglalja az eukaliptusz fák ültetését ugyanarra a területre, ahol a szarvasmarha legelészik, és egy jellegtelen gyepet fákkal tarkítottá alakít át. Az Embrapa kutatóinak tanulmányai szerint hektáronként 250-350 fát tekintenek az optimális számnak a brazil gazdaságok pénzügyi életképességének megőrzéséhez, évente 25 köbméter fát termelnek hektáronként.
Míg az erdőirtás csökkentése hozzájárulhat a marhahúshoz kapcsolódó környezetszennyezés csökkentéséhez, a brazíliai szarvasmarha-tenyésztés előtt álló kihívás elsősorban az erdőirtást állítja le. Az erdőirtás által elárasztott régiókban kis vigasznak tűnhet, ha hektáronként csak körülbelül száz fát újratenyésztenek a szarvasmarha legelőként használt földterületen. De egy továbbra is folyamatosan növekvő globális ipar számára az Embrapa projektje legalábbis megmutatja az egyik módját annak, hogy miként lehet visszaszorítható ezen szarvasmarhák éghajlat-felmelegedő kibocsátása.